PSG Műszaki napok – 2014.

A Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskolában PSG műszaki napok néven sikeres programsorozat zárult. Ennek keretein belül üzemlátogatásokra mentünk, részt vettünk a Műszaki Egyetem által szervezett Nyitott laborok délutánján, valamint műszaki és természettudományos területen dolgozó sikeres szakemberek osztották meg tapasztalataikat az érdeklődő diákokkal.

Vendégeink voltak:

Bán Zoltán repülőgépész, aki többek között a hajdani Lloyd repülőgépgyárban dolgozó példaképeire emlékezett.

Varga-Dudás Tibor versenyautó-tervező volt diákunk, aki a géptervezés rejtelmeibe avatta be a diákokat, és silverstone-i élményeiről mesélt.

Gyurkovics István aszódi plébános, aki gépészmérnök doktor minőségében nagyon tartalmas előadást tartott. Beszélt arról, hogy mindenképpen érdemes egy percet áldoznunk egy nagyon jó hobbi érdekében, még akkor is, ha az történetesen az ujjunk egy perce.

Garamszegi Józseftől megtudhattuk, hogyan kell mindent megtenni a gyermekkori álmunk megvalósításáért. Ha nincs pénzünk repülőre, bátran építhetünk is egyet.

Benke Sándor a turai Szelektív Hulladékhasznosító működését mutatta be.

János Pál mérnöktanár a hatvani Boschtól érkezett, nagyon hasznos gyakorlati információkat adott gépészeinknek.

Krompáczki Péter építészmérnök, tervezőgrafikus az alkotó diákoknak művészi szemmel mutatta be az építészetet. Egy nagyon fantáziadús tervet ismerhettünk meg például az aszódi piactérről.

Ferenc Katalin kutatóbiológus a labormunka rejtelmeit tárta fel az idegsejtek ingerület-átvitelének tükrében. Kiss László optikai csillagász akadémikus az egzabolygók kutatásáról és saját életének sikeres véletlenjeiről mesélt.

A programsorozat eseményeiről így írnak a diákok:

Polgár Lilla: „Az iskolánkban a PSG műszaki napok program kereti között egy előadáson vehettem részt, ahol egy fiatal egyetemista lány mutatta be, hogy őbelőle hogyan is lett kutatóbiológus. Elmesélte, hogy egy véletlen pályázat kapcsán belecsöppent egy kutatócsoport munkájába. Érdekes kísérletekkel találkozott, például, hogy hogyan lehet műcsontot készíteni tojáshéjból. Nagyon megtetszettek neki ezek a kísérletek, és újra pályázott. Több pályázat és tábor után megtalálta helyét ebben a világban. Stockholmban is több hónapot eltöltött, ahol magas jövedelem mellett dolgozhatott laborban diákként. Jelenleg az ELTE biológushallgatójaként idegsejtek viselkedését kutatja. Látszott rajta, hogy élvezi és szereti azt, amit csinál. A hallgatókat – köztük engem is – nagyon meggyőzött és motivált az elbeszélése.”

Hegedűs Tamás: „Többek között: a csillagász, repülőmérnök, környezetmérnök előadásokon vettem részt illetve jártam a visontai erőműben. Véleményem szerint a csillagász előadása volt a legérdekesebb. Ez szerintem részben annak köszönhető, mert érdekel a csillagászat. Nagyszerű volt az előadó, mesélt a kutatásairól és a külföldi élményeiről, sőt pályázati lehetőségekre is felhívta a figyelmünket.  A visontai erőmű meglátogatásakor a hatalmas méretek tetszettek a legjobban illetve a gyár működésének megismerése. Megtudtam például, hogy a hűtőtornyokból nem füst, hanem vízgőz távozik. Láthattuk a hatalmas lignit kitermelő telepet is, ahol több mint 90 méter magas gépek is dolgoztak. A „PSG műszaki napok” segítségével betekintést nyerhettem számos természettudományi és műszaki szakma rejtelmébe. Összeségében egy nagyon érdekes, élvezetes programnak lehettem részese az iskola valamint előadók jóvoltából.”

Bérces Zsombor: „Nov. 7.-én a nyitott laborok délutánján jártunk a Műszaki Egyetem informatikai és villamosmérnöki laborjaiban. Az egyetem informatikai épületében rövid bemutatást tartottak a 3D lézernyomtatóról. Bemutatták a működését egy csicsás kerámia gombán keresztül. A gombát a lézerscanner forgótányérjára helyezték. Egy lencse segítségével a lézer pont fényéből hosszanti csíkot generáltak. Számítógépes program segítségével meghajtották a forgótányér motorját, miközben egy előre beállított szögből, egy kamera vette a tárgy felületére irányított lézer vetületét, Amint a gomba egyszer körbefordult a monitoron megjelent a gomba felszínének tökéletes másolata. Az egyetemen ennek a programnak egy sokkal pontosabb fejlesztésen dolgoznak. Remélem én is részt vehetek majd egy hasonló kaliberű projektben.”

ifj. Rektenwald Csaba: „A hálózatok és szerverek fejlesztőinek csapatát két fiatalember képviselte, akiktől meghallgathattunk egy előadást, a magas prioritású szerverekről illetve az azon futó integrált rendszerekről. Az első előadó beszámolt nekünk a szerverek terhelhetőségének fejlesztéséről, előnyeiről, hátrányairól. A következő előadásban pedig betekintést nyerhettünk az integrált számítógépek és hálózataik továbbá a tárhelymegosztás világába. Az ezt bemutató diák arról is beszámolt nekünk, hogy rendszerükkel bármelyik gépükről levehető a teher, mivel a rajta futó programok megszakítás nélkül áthelyezhetőek egy másik gépre a hálózaton. Habár az előadás kicsit nehezen értelmezhető lehetett azok számára, akik nem jártasak az informatika világában, számomra nagyon érdekes volt.”

ifj. Csobán Attila: „A BME-n a csapatjátékon van a hangsúly. Ezt a legtöbb előadás is alátámasztotta. Rengeteg érdekes eszközt láthattunk: A lézeres felület analizálótól kezdve a számítógépes hálózat kezelésen át egészen a távirányítható helikopterekig. Engem mégis az Űrkutató Diákkörnek találmánya ragadott meg a legjobban. Ők bocsátották a világűrbe egy nemzetközi diákpályázat nyerteseiként az első magyar műholdat, a Masat-1 et. Két éve történt a kilövés. Akkor még kevesen gondolták, hogy a Rubik kocka nagyságú szerkezet ilyen hosszú életű lesz. Eredetileg úgy tervezték, hogy 3 hónap múlva felmondja a szolgálatot a kis Masat, ám a számítások szerint még plusz egy éve van hátra mielőtt elég a légkörben. Testvérein, a Masat-2 és Masat-3 fejlesztéseken most dolgoznak, ezek már igazi nagy műholdak lesznek. Ez a lehetőség felnyitotta a szememet. Látom mennyi lehetőség állhat előttem, ha azt igazán akarom! Örülök, hogy ott lehettem! „

Ezúton szeretném megköszönni az előadóknak az együttműködést, és azt hogy lelkiismeretesen felkészültek és valódi példaképük lettek az őt hallgató gyermekeknek. Köszönettel tartozom még kollégáimnak, a Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola dolgozóinak, akik egy emberként segítették munkámat. Nem utolsó sorban köszönöm a diákoknak a nem csillapodó érdeklődést, a cikkeket, a fotókat és a szervezésben nyújtott segítséget.

Gécziné P. Erika